Ezeket a „tényeket” mindenki tudja, pedig egyik sem igaz

Az aranyhal memóriája

A hárommásodperces aranyhal-memória talán a legismertebb tévhit az állatvilágból. Kísérletek sora mutatta ki, hogy az aranyhalak hetekig, sőt hónapokig képesek megjegyezni dolgokat. Megtanulják például, melyik napszakban kapnak enni, vagy hogy egy bizonyos hangjelzés után érkezik az eleség. Aki tart otthon akváriumot, ezt valószínűleg maga is tapasztalta: a halak már akkor az üveg előtt várakoznak, amikor a gazdájuk a tápos doboz felé indul.

A bika és a piros posztó

A spanyol bikaviadalok miatt sokan gondolják, hogy a bikát a piros szín bőszíti fel. A szarvasmarhák azonban a vöröset nem érzékelik úgy, mint mi. Ami valójában kiváltja a támadást, az a posztó mozgása. A torreádor kendője egyébként azért piros, mert azon kevésbé látszanak a viadal nyomai, nem pedig azért, mert az állatra hatna.

Az agy tíz százaléka

Filmek és motivációs könyvek is szívesen hivatkoznak arra, hogy az agyunk nagy része kihasználatlan. Az agyi képalkotó vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy egy átlagos nap során gyakorlatilag az összes agyterület aktív, csak nem egyszerre és nem ugyanolyan mértékben. Alvás közben is folyamatos munka zajlik odabent. A tíz százalékos mítosz tehát legfeljebb arra jó, hogy eladjon egy-egy önfejlesztő tanfolyamot.

Látszik-e a kínai nagy fal az űrből?

Sokan tanulták az iskolában, hogy a kínai nagy fal az egyetlen emberi építmény, amely szabad szemmel látható az űrből. Valójában a fal ugyan rendkívül hosszú, de keskeny, és színe szinte beleolvad a környezetébe. Több űrhajós is elmondta, hogy a Föld körüli pályáról nem tudta kivenni. Városok fényei, autópályák és repülőterek viszont sokkal könnyebben azonosíthatók.

Napóleon, az alacsony hadvezér

Napóleont gyakran ábrázolják kis termetű, ingerlékeny emberként. A korabeli francia mértékegységek és a brit propagandakarikatúrák sokat hozzátettek ehhez a képhez. A mai számítások szerint nagyjából 168–170 centiméter magas lehetett, ami az akkori francia átlagnak megfelelt, sőt annál valamivel több is lehetett.

Honnan ered ennyi tévhit?

A legtöbb ilyen állítás azért marad fenn, mert jól hangzik, könnyű megjegyezni és továbbadni. Egy meglepő „tény” mindig jó beszédtéma egy családi ebédnél. Éppen ezért érdemes időnként tesztelni, mennyire pontos az, amit tudni vélünk. Egy rövid műveltségi kvíz gyorsan kiderít néhány ilyen vakfoltot, és közben jól is szórakozunk.

Aki szereti az ilyen kihívásokat, a Kvízközpont oldalán minden nap talál új kérdéssorokat a történelemtől a földrajzon át a logikai feladványokig. Nem baj, ha elsőre nem sikerül hibátlanul: a rossz válaszokból tanulunk a legtöbbet, és legközelebb már mi javíthatjuk ki a társaságot, amikor előkerül az aranyhal.